A Goldziher Ignác Zsidó Történeti és Kulturális Kutatóintézet kerekasztal-beszélgetése.
Az 1868–69-es Izraelita Egyetemes Gyűlést követő intézményes „szakadás", vagyis a hazai zsidók különálló szervezetekre tagolódása a magyarországi zsidóság történetének legszembeszökőbb sajátossága. A többes kötődések dilemmájával szembesülő emancipált európai zsidó közösségek történetében unikális neológ, ortodox, illetve status quo (ante) irányzatokra tagolódás nem csak felekezettörténeti kuriózum, hanem a hazai zsidók (ön)képét és történetét a reformkor óta döntően befolyásoló fordulópont.
Mivel a neológ–ortodox szakadás mélyén húzódó alapvető kérdés, vagyis a zsidó közösségi identitás fenntartásának mikéntje ma is ugyanolyan aktuális, a neológia és ortodoxia óhatatlanul egymás viszonylatában alakuló mibenlétéről folytatott eszmecsere sem vesztett semmit időszerűségéből.
A beszélgetés során a magyar zsidóság neológ és ortodox ágainak kialakulását, egymásnak feszülését, majd egymás melletti fejlődését szeretnénk körbejárni.
/////
A Goldziher Ignác Zsidó Történeti és Kulturális Kutatóintézet hatodik nyilvános eseményének résztvevői ezekről a kérdésekről fognak beszélgetni. A kerekasztal-beszélgetés egy, a magyar zsidóságról szóló történetírás eredményeit, mulasztásait és feladatait körbejáró sorozat része.
Mindenkit szeretettel várunk!
2023.03.20. hétfő 17:00 Goldmark terem
Résztvevők:
Résztvevők:
Bányai Viktória (TK Kisebbségkutató Intézet)
Cseh Viktor (kultúrtörténész)
Schweitzer Gábor (TK Jogtudományi Intézet)
A beszélgetést vezeti: Konrád Miklós (Goldziher Intézet, BTK Történettudományi Intézet)
A Goldziher Ignác Zsidó Történeti és Kulturális Kutatóintézetet a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (MAZSIHISZ), a Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem (OR-ZSE) és a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár (MILEV) közösen hozta létre 2021-ben. Kutatóintézetünk a zsidósággal kapcsolatos kutatásokat végez különböző diszciplínák keretein belül, leginkább a történelem, politológia, szociológia, pszichológia, filozófia és a művészettörténet területén, valamint interdiszciplináris formában. Célja a közösséget leginkább érintő és foglalkoztató kérdésekkel kapcsolatos elméleti és empirikus kutatások végzése, az eredmények közzététele és azok megvitatása a nemzetközi és a hazai tudományos közösséggel, az érdeklődő nagyközönséggel, valamint az eredmények eljuttatása a döntéshozókhoz.